Névnapok: Ma: Gabriella Holnap: Luca, Otília

Intézményünk

Gyermek- és ifjúságvédelem

Gyermek- és ifjúságvédelemi felelős

Intézményünk gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse:
Horváthné Heizler Ilona
Elérhetőség: 82 / 377-236
e-mail: titkarsag@berkisk.hu

Gyermek- és ifjúságvédelem

A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai tevékenységéhez. Összefügg azzal, hogy az óvodában, iskolában, kollégiumban olyan légkört, olyan igazgatási, pedagógiai tevékenységet kell kialakítani, amely eleve kizárja annak a lehetőségét, hogy bármelyik gyermek, tanuló származása, színe, neme, vallása, nemzeti etnikai hovatartozása, vagy bármilyen más oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. A pedagógiai tevékenységgel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy mindenki részére biztosítsa a fejlődéséhez szükséges feltételeket, azokat a lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a gyermek, tanuló képességeit, tehetségét kibontakoztathassa, szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél, vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. A gyermek- és ifjúságvédelem ennek megfelelően széles körben át kell, hogy fogja a pedagógiai munkát, a nevelő és oktató tevékenységet. Legtágabb értelemben ide kell érteni ezért teljes iskolai, kollégiumi nevelő és oktató munkát, minden olyan pedagógiai tevékenységet, amely hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló felkészülhessen a továbbtanulásra, a munkába állásra.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység magában foglalja a családdal, a szülőkkel való kapcsolattartás rendszerét is, hiszen alapvető célkitűzés, hogy a gyermek családban nevelkedjen, szüleitől kapja meg azt a segítséget, amely ahhoz szükséges, hogy iskolába járjon, és ott eredményesen tudjon felkészülni.

A gyermek- és ifjúságvédelem körébe tartozik a tanulói szervezetek, a diákönkormányzatok létrejöttének segítése, bevonása az iskolai döntéshozatalba, az iskolai munka tervezésébe, az egyes döntések végrehajtásának ellenőrzésébe. Ugyancsak e körbe tartozónak kell tekinteni minden olyan iskolai tevékenységet, amely arra irányul, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben.

A közoktatásról szóló törvény rendelkezései közül több is foglalkozik olyan kérdésekkel, amelyeket figyelembe kell venni a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység megszervezésénél. Néhány ezek közül:

  • a közoktatásról szóló törvény tiltja a gyermek, tanuló hátrányos megkülönböztetését bármilyen oknál fogva;
  • a gyermek, tanuló joga, hogy biztonságos és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki;
  • a tanuló személyiségi jogait tiszteletben kell tartani;
  • a tanulói joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben családja anyagi helyzetétől függően kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön;
  • ugyancsak a gyermek- és ifjúságvédelem körébe tartozik a napközis és tanulószobai ellátás is;
  • a tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásról.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységért alapvetően az intézmény vezetője felel. Kötelezettségeit a közoktatásról szóló törvény 54. §-ának (1) bekezdése a következőképpen fogalmazza meg: "A nevelési-oktatási intézmények vezetője felel a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért." Megfogalmazódik a kötelezettség a pedagógusoknál is a következők szerint:

  • A pedagógus alapvető feladata, hogy nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének kibontakoztatását, illetve, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkóztatását. Kötelessége továbbá, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön.
  • A pedagógusnak közre kell működnie a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszűnésében. Feladata, hogy a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülő figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedéseket tart szükségesnek.
  • A pedagógusnak kötelezettsége az is, hogy a tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.

Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok magukban foglalják mindazokat a feladatokat, amelyek mindahhoz szükségesek, hogy a gyermek, tanuló családban történő nevelése, iskolai felkészülése megvalósulhasson, hogy a tanuló személyiségét kibontakoztathassa, tehetségét kifejleszthesse, hátrányát ledolgozhassa, hogy hozzájusson a fejlődéséhez szükséges ellátáshoz. Az iskolának együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek családban való nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszüntetését. Szoros kapcsolatra van szükség az iskola, a nevelési tanácsadó, a rendőrség, az ügyészség, a társadalmi szervezetek, az egyházak, az alapítványok között a gyermek- és ifjúságvédelem területén.

A gyermek- és ifjúságvédelem feladatainak ellátáshoz szükséges létszámról, a közoktatásról szóló törvény 1. sz. mellékletének Első része rendelkezik a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak körében. Általános iskolában, középiskolában és szakiskolában 0,5 álláshelyet ír elő kötelező létszámként. Miután a munkakör nem a pedagógus-munkakörök között jelent meg, így e feladat ellátása nem tekinthető pedagógus-munkakörben ellátott tevékenységnek. Annak nyilvánvalóan nincs akadálya, hogy a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott lássa el munkaidejének ötven százalékában a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatokat. Hogy ez a tevékenység mit jelent, arra állapított meg új kötelező rendelkezéseket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet. Függetlenül attól, hogy az óvodában és a kollégiumban nincs kötelező létszámhely előírva, a közoktatásról szóló törvény ismertetett rendelkezési között a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat ezekben az intézményekben is el kell látni. A feladatellátás megszervezésénél figyelembe kell venni azt is, hogy az óvodák, illetve az iskolák a napközis foglalkozások kialakításánál részt vesznek a gyermekek, tanulók napközbeni ellátásának a megszervezésében. Ezt a feladatot a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szabályozza. A gyermekek védelméről szóló törvény határozza meg azokat a pénzbeli és természetbeni ellátásokat, amelyek megilletik az arra rászoruló gyermekeket, illetve szüleiket. A természetbeni ellátások körébe tartozik például az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, az étkezési térítési díjkedvezmények átvállalása, kifizetése. A gyermekek védelméről szóló törvény 40. §-ában foglaltak szerint a gyermekjóléti szolgálat feladata többek között, hogy figyelemmel kísérje a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, és segítse a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak az ellátását.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet a törvények végrehajtásával kapcsolatos eljárási kérdéseket rendezi.

  • Előírja, hogy az óvodáknak, iskoláknak és kollégiumoknak közre kell működniük a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében.
  • Együtt kell működniük a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az óvodáknak, iskoláknak és kollégiumoknak ezért keresniük kell a kapcsolatteremtés lehetőségét, és meg kell találniuk azt a formát, amelynek keretei között kölcsönösen tájékoztatják tapasztalataikról a gyermekjóléti szolgálat tagjait.
  • Az óvodáknak és iskoláknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a hozzájuk beiratkozott gyermekek és tanulók egészséges és biztonságos fejlődése megvalósuljon. Nem nézhetik tétlenül, ha olyan gyermek, tanuló marad ki az intézményből, akinek az óvodába, iskolába járása a közoktatásról szóló törvény alapján kötelező. Meg kell ismerni azokat az okokat, amelyek az óvodából, iskolából való kimaradásra, távolmaradásra vezettek, és a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a szülők eleget tegyenek a törvényben meghatározott kötelezettségüknek, rendszeresen járassák az ötödik életévét betöltő gyermeküket óvodába, illetve a tanköteles tanulót iskolába.
  • A feladatokat elsősorban pedagógiai eszközökkel kell megvalósítani. Az óvoda nevelési programjának, az iskola és a kollégium pedagógiai programjának tartalmaznia kell azokat az eszközöket, amelyek alkalmasak lehetnek a családi háttérből, a szülők iskolázottsági szintjéből eredő hátrányok csökkentésére, megszüntetésére. Abban az esetben azonban, ha a pedagógiai eszközök nem vezettek eredményre, az óvodának, iskolának és kollégiumnak a gyermekjóléti szolgálattól kell segítséget kérnie.
  • Az óvoda, iskola, kollégium vezetőjének felelőssége magában foglalja azt is, hogy megszervezze a gyermek- és ifjúságvédelem feladatainak az ellátását. Az iskola igazgatójának kötelezettsége, hogy biztosítsa a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájának feltételeit. Abban az esetben, ha a nevelési-oktatási intézményben nincs gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az óvoda, illetve a kollégium vezetője, vagy az általa megbízott helyettesnek kell ellátnia a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott feladatokat.
  • A gyermek- és ifjúságvédelem feladatai végrehajtásának keretében ki kell alakítani a gyermekekkel, tanulókkal való személyes kapcsolattartás rendszerét. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók felkereshessék rendszeresen, akadály nélkül a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó személyt, és olyan légkör alakulhasson ki, amely nem gátolja meg adott esetben még a legbizalmasabb információk átadását sem.

Akkor működik jól a gyermek- és ifjúságvédelmi rendszer, ha a pedagógusok figyelnek minden olyan változásra, amely arra utalhat, hogy a gyermekkel, tanulóval valami gond, probléma van. Ez megjelenhet álmatlanságban, tanulmányi eredmények hirtelen romlásában, idegességben, étvágytalanságban stb. A pedagógusnak a lehető legrövidebb időn belül észre kell vennie, ha a tanítványa rossz társaságba keveredett, esetleg alkoholt, drogot fogyaszt, vagy családi életében olyan változás következett be, amely már a gyermek fejlődését veszélyezteti. Ilyen esetben haladéktalanul szólni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek, akinek személyes találkozás, beszélgetés, családlátogatás, legvégső esetben a gyermekjóléti szolgálattól kért segítség útján kell valamilyen megoldást találnia.

Az óvodák, iskolák és a kollégiumok, illetve a szülők és a tanulók közötti kapcsolattartás új formáját jelenti az a kötelezettség, amelynek alapján a tanulókat és a szülőket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell arról, hogy ki látja el a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatait, illetve, hogy hol és milyen időpontban kereshető fel ez a személy.

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó személynek állandó és rendszeres kapcsolatot kell kialakítania a tanulókkal, illetve a szülőkkel. Tájékoztatni kell őket arról, hogy hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy melyek azok az intézmények, amelyek gyermekvédelmi feladatot látnak el. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzé kell tenni a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények, például a gyermekjóléti szolgálat, a nevelési tanácsadó, a drogambulancia, az ifjúsági lelki segély, a gyermekek átmeneti otthona címét, illetve telefonszámát. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kell kezdeményeznie az illetékes települési önkormányzat polgármesterénél.

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok közé tartozik a szenvedélybetegségek megelőzésében való részvétel, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítése. Nyilvánvalóan ez alapvetően pedagógiai tevékenységet, fokozott figyelmet, különleges nevelő és oktató munkát igényel. Indokolt esetben azonban nem mellőzhető a gyermekjóléti szolgálat segítsége sem.

Az óvodákban, iskolákban és kollégiumokban, továbbá a gyermekek, tanulók részére a nevelési-oktatási intézményeken kívül szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása és fogyasztása. Ennek megfelelően nincs lehetőség arra, hogy az iskola, kollégium házirendje megengedje a tanulók részére a dohányzást. A nevelési-oktatási intézmények dolgozói részére a gyermekektől, tanulóktól elkülönített helyet kell kijelölni dohányzás céljából.

Továbbra is feladata az iskoláknak, hogy segítsék a tanulók és a szülők pályaválasztását a középiskolai, szakiskolai, felsőfokú iskolai tanulmányok megválasztását, megkezdését.

Forrás: http://irisz.sulinet.hu/tanar/igazgatas/4fej/a_gyermek_ifjusagvedelem.html

< Vissza az előző oldalra

Naptár

h k sz cs p sz v
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
             

Gyakran Ismételt Kérdések

Mit tegyek, ha elvesztettem a diákigazolványom?  

A válasz és további kérdések >

Idézetek

Ne mondd mindig, hogy mit tudsz, de mindig tudd, hogy mit mondasz.

  

Tiberius Claudius

További idézetek >

www.nfu.hu

www.nfu.hu


Közreműködő szervezet:
www.energiakozpont.hu