Intézményünk
Gyermek- és ifjúságvédelem
Címkék
Karácsonyi műsor diákok Természetismeret verseny Adni jó Olvasás verseny Felső tagozat hittan szülő Barczi Imre Közkincs Alapítvány Szavaló Versenye Mikulás Kupa Károlyi Gabriella Kertész Sándor koszorúzás Zelfel György
Belépés
Gyermek- és ifjúságvédelemi felelős
Intézményünk gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse:
Horváthné Heizler Ilona
Elérhetőség: 82 / 377-236
e-mail: titkarsag@berkisk.hu
Gyermek- és ifjúságvédelem
A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai tevékenységéhez. Összefügg azzal, hogy az óvodában, iskolában, kollégiumban olyan légkört, olyan igazgatási, pedagógiai tevékenységet kell kialakítani, amely eleve kizárja annak a lehetőségét, hogy bármelyik gyermek, tanuló származása, színe, neme, vallása, nemzeti etnikai hovatartozása, vagy bármilyen más oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. A pedagógiai tevékenységgel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy mindenki részére biztosítsa a fejlődéséhez szükséges feltételeket, azokat a lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a gyermek, tanuló képességeit, tehetségét kibontakoztathassa, szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél, vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. A gyermek- és ifjúságvédelem ennek megfelelően széles körben át kell, hogy fogja a pedagógiai munkát, a nevelő és oktató tevékenységet. Legtágabb értelemben ide kell érteni ezért teljes iskolai, kollégiumi nevelő és oktató munkát, minden olyan pedagógiai tevékenységet, amely hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló felkészülhessen a továbbtanulásra, a munkába állásra.
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység magában foglalja a családdal, a szülőkkel való kapcsolattartás rendszerét is, hiszen alapvető célkitűzés, hogy a gyermek családban nevelkedjen, szüleitől kapja meg azt a segítséget, amely ahhoz szükséges, hogy iskolába járjon, és ott eredményesen tudjon felkészülni.
A gyermek- és ifjúságvédelem körébe tartozik a tanulói szervezetek, a diákönkormányzatok létrejöttének segítése, bevonása az iskolai döntéshozatalba, az iskolai munka tervezésébe, az egyes döntések végrehajtásának ellenőrzésébe. Ugyancsak e körbe tartozónak kell tekinteni minden olyan iskolai tevékenységet, amely arra irányul, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben.
A közoktatásról szóló törvény rendelkezései közül több is foglalkozik olyan kérdésekkel, amelyeket figyelembe kell venni a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység megszervezésénél. Néhány ezek közül:
- a közoktatásról szóló törvény tiltja a gyermek, tanuló hátrányos megkülönböztetését bármilyen oknál fogva;
- a gyermek, tanuló joga, hogy biztonságos és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki;
- a tanuló személyiségi jogait tiszteletben kell tartani;
- a tanulói joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben családja anyagi helyzetétől függően kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön;
- ugyancsak a gyermek- és ifjúságvédelem körébe tartozik a napközis és tanulószobai ellátás is;
- a tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásról.
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységért alapvetően az intézmény vezetője felel. Kötelezettségeit a közoktatásról szóló törvény 54. §-ának (1) bekezdése a következőképpen fogalmazza meg: "A nevelési-oktatási intézmények vezetője felel a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért." Megfogalmazódik a kötelezettség a pedagógusoknál is a következők szerint:
- A pedagógus alapvető feladata, hogy nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének kibontakoztatását, illetve, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkóztatását. Kötelessége továbbá, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön.
- A pedagógusnak közre kell működnie a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszűnésében. Feladata, hogy a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülő figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedéseket tart szükségesnek.
- A pedagógusnak kötelezettsége az is, hogy a tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.
Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok magukban foglalják mindazokat a feladatokat, amelyek mindahhoz szükségesek, hogy a gyermek, tanuló családban történő nevelése, iskolai felkészülése megvalósulhasson, hogy a tanuló személyiségét kibontakoztathassa, tehetségét kifejleszthesse, hátrányát ledolgozhassa, hogy hozzájusson a fejlődéséhez szükséges ellátáshoz. Az iskolának együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek családban való nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszüntetését. Szoros kapcsolatra van szükség az iskola, a nevelési tanácsadó, a rendőrség, az ügyészség, a társadalmi szervezetek, az egyházak, az alapítványok között a gyermek- és ifjúságvédelem területén.
A gyermek- és ifjúságvédelem feladatainak ellátáshoz szükséges létszámról, a közoktatásról szóló törvény 1. sz. mellékletének Első része rendelkezik a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak körében. Általános iskolában, középiskolában és szakiskolában 0,5 álláshelyet ír elő kötelező létszámként. Miután a munkakör nem a pedagógus-munkakörök között jelent meg, így e feladat ellátása nem tekinthető pedagógus-munkakörben ellátott tevékenységnek. Annak nyilvánvalóan nincs akadálya, hogy a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott lássa el munkaidejének ötven százalékában a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatokat. Hogy ez a tevékenység mit jelent, arra állapított meg új kötelező rendelkezéseket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet. Függetlenül attól, hogy az óvodában és a kollégiumban nincs kötelező létszámhely előírva, a közoktatásról szóló törvény ismertetett rendelkezési között a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat ezekben az intézményekben is el kell látni. A feladatellátás megszervezésénél figyelembe kell venni azt is, hogy az óvodák, illetve az iskolák a napközis foglalkozások kialakításánál részt vesznek a gyermekek, tanulók napközbeni ellátásának a megszervezésében. Ezt a feladatot a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szabályozza. A gyermekek védelméről szóló törvény határozza meg azokat a pénzbeli és természetbeni ellátásokat, amelyek megilletik az arra rászoruló gyermekeket, illetve szüleiket. A természetbeni ellátások körébe tartozik például az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, az étkezési térítési díjkedvezmények átvállalása, kifizetése. A gyermekek védelméről szóló törvény 40. §-ában foglaltak szerint a gyermekjóléti szolgálat feladata többek között, hogy figyelemmel kísérje a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, és segítse a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak az ellátását.
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet a törvények végrehajtásával kapcsolatos eljárási kérdéseket rendezi.
- Előírja, hogy az óvodáknak, iskoláknak és kollégiumoknak közre kell működniük a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében.
- Együtt kell működniük a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az óvodáknak, iskoláknak és kollégiumoknak ezért keresniük kell a kapcsolatteremtés lehetőségét, és meg kell találniuk azt a formát, amelynek keretei között kölcsönösen tájékoztatják tapasztalataikról a gyermekjóléti szolgálat tagjait.
- Az óvodáknak és iskoláknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a hozzájuk beiratkozott gyermekek és tanulók egészséges és biztonságos fejlődése megvalósuljon. Nem nézhetik tétlenül, ha olyan gyermek, tanuló marad ki az intézményből, akinek az óvodába, iskolába járása a közoktatásról szóló törvény alapján kötelező. Meg kell ismerni azokat az okokat, amelyek az óvodából, iskolából való kimaradásra, távolmaradásra vezettek, és a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a szülők eleget tegyenek a törvényben meghatározott kötelezettségüknek, rendszeresen járassák az ötödik életévét betöltő gyermeküket óvodába, illetve a tanköteles tanulót iskolába.
- A feladatokat elsősorban pedagógiai eszközökkel kell megvalósítani. Az óvoda nevelési programjának, az iskola és a kollégium pedagógiai programjának tartalmaznia kell azokat az eszközöket, amelyek alkalmasak lehetnek a családi háttérből, a szülők iskolázottsági szintjéből eredő hátrányok csökkentésére, megszüntetésére. Abban az esetben azonban, ha a pedagógiai eszközök nem vezettek eredményre, az óvodának, iskolának és kollégiumnak a gyermekjóléti szolgálattól kell segítséget kérnie.
- Az óvoda, iskola, kollégium vezetőjének felelőssége magában foglalja azt is, hogy megszervezze a gyermek- és ifjúságvédelem feladatainak az ellátását. Az iskola igazgatójának kötelezettsége, hogy biztosítsa a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájának feltételeit. Abban az esetben, ha a nevelési-oktatási intézményben nincs gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az óvoda, illetve a kollégium vezetője, vagy az általa megbízott helyettesnek kell ellátnia a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott feladatokat.
- A gyermek- és ifjúságvédelem feladatai végrehajtásának keretében ki kell alakítani a gyermekekkel, tanulókkal való személyes kapcsolattartás rendszerét. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók felkereshessék rendszeresen, akadály nélkül a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó személyt, és olyan légkör alakulhasson ki, amely nem gátolja meg adott esetben még a legbizalmasabb információk átadását sem.
Akkor működik jól a gyermek- és ifjúságvédelmi rendszer, ha a pedagógusok figyelnek minden olyan változásra, amely arra utalhat, hogy a gyermekkel, tanulóval valami gond, probléma van. Ez megjelenhet álmatlanságban, tanulmányi eredmények hirtelen romlásában, idegességben, étvágytalanságban stb. A pedagógusnak a lehető legrövidebb időn belül észre kell vennie, ha a tanítványa rossz társaságba keveredett, esetleg alkoholt, drogot fogyaszt, vagy családi életében olyan változás következett be, amely már a gyermek fejlődését veszélyezteti. Ilyen esetben haladéktalanul szólni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek, akinek személyes találkozás, beszélgetés, családlátogatás, legvégső esetben a gyermekjóléti szolgálattól kért segítség útján kell valamilyen megoldást találnia.
Az óvodák, iskolák és a kollégiumok, illetve a szülők és a tanulók közötti kapcsolattartás új formáját jelenti az a kötelezettség, amelynek alapján a tanulókat és a szülőket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell arról, hogy ki látja el a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatait, illetve, hogy hol és milyen időpontban kereshető fel ez a személy.
A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó személynek állandó és rendszeres kapcsolatot kell kialakítania a tanulókkal, illetve a szülőkkel. Tájékoztatni kell őket arról, hogy hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy melyek azok az intézmények, amelyek gyermekvédelmi feladatot látnak el. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzé kell tenni a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények, például a gyermekjóléti szolgálat, a nevelési tanácsadó, a drogambulancia, az ifjúsági lelki segély, a gyermekek átmeneti otthona címét, illetve telefonszámát. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kell kezdeményeznie az illetékes települési önkormányzat polgármesterénél.
A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok közé tartozik a szenvedélybetegségek megelőzésében való részvétel, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítése. Nyilvánvalóan ez alapvetően pedagógiai tevékenységet, fokozott figyelmet, különleges nevelő és oktató munkát igényel. Indokolt esetben azonban nem mellőzhető a gyermekjóléti szolgálat segítsége sem.
Az óvodákban, iskolákban és kollégiumokban, továbbá a gyermekek, tanulók részére a nevelési-oktatási intézményeken kívül szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása és fogyasztása. Ennek megfelelően nincs lehetőség arra, hogy az iskola, kollégium házirendje megengedje a tanulók részére a dohányzást. A nevelési-oktatási intézmények dolgozói részére a gyermekektől, tanulóktól elkülönített helyet kell kijelölni dohányzás céljából.
Továbbra is feladata az iskoláknak, hogy segítsék a tanulók és a szülők pályaválasztását a középiskolai, szakiskolai, felsőfokú iskolai tanulmányok megválasztását, megkezdését.
Forrás: http://irisz.sulinet.hu/tanar/igazgatas/4fej/a_gyermek_ifjusagvedelem.html
Naptár
« | 2023 március | » | ||||
h | k | sz | cs | p | sz | v |
---|---|---|---|---|---|---|
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | ||
6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 |
13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 |
20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 |
27 | 28 | 29 | 30 | 31 | ||
Gyakran Ismételt Kérdések
Gyermekem vidéki, s érdekelne, hogy mely buszokra biztosítanak kíséretet a pedagógusok?
Idézetek
Mikor arra vágysz, hogy észrevegyenek, megértsenek és szeressenek, tudd, hogy a többiek is erre vágynak.
Akhilleusz Tatiosz